1.       Az elmúlt évek változásai, tendenciák

Az elmúlt tíz, de ezen belül legfőképpen az elmúlt öt évben a vámeljárások során olyan kedvező lehetőségek teremtődtek meg, amelyeket tapasztalataink szerint még nem mindenkinek – meglepő módon még az egyébként legmodernebb ügyviteli eljárásokkal működő nagy külkereskedő cégeknek sem – sikerült átemelniük a napi gyakorlatba.

Ezen leggyakoribb lehetőségek ismertetésével szeretném felhívni a vállalkozók figyelmét arra, hogy amely cég üzletszerűen, napi rendszerességgel végez vámkezeléseket, annak létfontosságú, hogy a lehetséges egyszerűsítési alkalmazza, mert a piac nem tolerálja sem a többórás állásidőket, a napokig tartó árura várakozásokat, sem pedig a felesleges okmánykitöltéseket, nem beszélve a financiális veszteségekről, amelyek akár százalékos mértékű árkülönbözeteket okozhatnak a beszerzésnél és az értékesítésnél.

Egy professzionális színvonalú vámtevékenységhez szükséges bizonyos engedélyek megléte. Ezeknek és a számítógépesítés adta lehetőségeknek az együttes alkalmazása töredékére csökkentik az árufelszabadításra, vámkezelésre fordítandó időt, energiákat, költségeket.

A vállalkozások túlnyomó része ezeket az egyszerűsítéseket már használja, igénybe veszi, ha másként nem, a profi vámügynökökön keresztül, de utóbbi esetben is legalább tudniuk kell a külkereskedőknek, hogy milyen szolgáltatási elvárásaik lehetnek.

Megnőtt a szerepe az utólagos ellenőrzéseknek a hagyományos, pl. szállítóeszközön történő fizikai áruszemlékhez, azonnali okmányellenőrzésekhez képest, de ez azt is jelenti, hogy a modern vámeljárásokat nem alkalmazó cégekre a vámszervek fokozottabb figyelme irányul!

Az egyszerűsítések ára sok esetben az, hogy a megszerzett jogok mellé megnövekedett kötelezettségek, felelősségek (ld. ügyfél általi plombafelhelyezés) és több adminisztráció is járul. Mindezeket az okozza, hogy a korábbi vámhivatali feladatok egy részét a vámügyintézők végzik el, cserébe a vámhivatali jelenlét és a hivatali ügyintézési idő, sorbanállások, azaz a külső (hatósági) körülményektől függés elkerüléséért. Utóbbiak veszélyeit azok ismerik igazán, akik nagy cégek beszállítói just in time rendszerben.

2.       Leggyakrabban használható modern lehetőségek, azok előnyei

2.1.Vámáruk, áruk mozgása, árufelszabadítások

2.1.1.        az elektronikus vám elé állítási engedély a személyes vámhivatali jelenlét és a papíralapú okmányolás kiváltását szolgálja, a legtöbb egyszerűsítés alapfeltétele

2.1.2.        engedélyezett feladói, engedélyezett címzetti engedély (utóbbi TIR-es érkeztetéshez is) megléte esetén a cég saját telephelyén, vámhivatali dolgozó jelenléte nélkül indíthat, érkeztethet vámárukat, szállítóeszközöket szabadíthat fel néhány perc alatt, éjjel-nappal, a hét minden napján

2.1.3.        az átmeneti megőrzési engedély a vámáruk tárolását teszi lehetővé 20-40 napig, ha azok sorsa még nem dőlt el, a vámkezelés feltételei még nem állnak fenn, de ha nincs azonnal szükség az árura, egyfajta fizetési haladékot is lehetővé tesz

2.2.Vámkezelések egyszerűsítése

2.2.1.        a különböző típusú normál és helyi köz- és magánvámraktári, adóraktári engedélyek tulajdonosai korlátlan ideig tárolhatják termékeiket a vámterhek- ill. adóraktár esetén csak az ÁFA és/vagy jövedéki adók megfizetése nélkül, bizonyos árukezelésekre és akár tulajdonosváltásokra is lehetőséget adva a tárolás ideje alatt

2.2.2.        az elektronikus kiviteli és behozatali vámeljárás (AES, AIS) elektronikus úton történő árunyilatkozat-adás és feldolgozás formáját teszi lehetővé, személyes vámhivatali jelenlét nélkül vámhivatali időben, sőt halasztott vámfizetési vagy import ÁFA-önadózói engedély együttes birtokában hivatali időn kívül is, az AES alkalmazása ma már kötelező a cégeknek, tehát ha nincs rá lehetőségük, kénytelenek vámügynököt bevonni a vámeljárásba

2.2.3.        helyi export és helyi szabad forgalomba helyezési engedély esetén nem az áru és a szállítóeszköz mozog az ügyfél és a vámhivatal között, hanem csak az információ, sőt a vámszemlék, fizikai áruvizsgálatok is a minimálisra csökkennek az egyszerűsítések igénybevételével, nem beszélve az éjjel-nappali, hétvégi vámkezelési lehetőség előnyeiről

2.3.Finanszírozási kedvezmények

2.3.1.        TC31 összkezességi és TC33 biztosítéknyújtás alóli mentességi engedély vámáruk mozgása során, pl. árutovábbításnál arra ad lehetőséget, hogy előbbi engedély esetében bankgarancia fedezete mellett, utóbbinál csupán a cég megfelelő előélete és fizetési helyzete alapján ne kelljen a vámterheket megfizetni vagy letétbe helyezni

2.3.2.        Áfa-biztosítás alóli mentességi engedély tulajdonosának az ÁFA összegét nem kell biztosítania az árumozgások, raktározások, árufelszabadítások során, márpedig ez szokott lenni a legnagyobb része a vám- és adóterheknek, ráadásul ehhez még garancia sem kell, viszont nagyon szigorú adófizetési pontosságot követel meg egy-két évre (50- il.. 100%-os mentesség) visszamenőleg

2.3.3.        halasztott vámfizetési engedély megléte esetén a szabadforgalomba helyezést követően nem azonnal, (még az áru szabad felhasználása előtt, mint normál esetben), vagy még vámkezelés előtt befizetett vámletét felhasználásával kell a vámterheket megfizetni, hanem a bankgarancia és az engedélyben szereplő átlagosan heti, ill. egyhavi határidő keretein belül

2.3.4.        az import ÁFA önadózói engedély előnyeit élvezőknek nem csak az ÁFA-biztosítás alóli mentesség pénzügyi kedvezményeit van lehetőségük kihasználni, de ténylegesen sem kell megfizetniük az ÁFA-t egyáltalán, hanem azt a normál ÁFA-bevallásukban szerepeltetik és helyezik egyúttal levonásba

2.3.5.        a normál vagy egyszerűsített helyi aktív, passzív feldolgozási engedély kedvezményesebb, soha meg nem fizetendő vagy visszatéríthető vámterheket, fizetési haladékokat, vámbiztosíték-nyújtási mentességeket jelenthet, utóbbi esetében ráadásul éjjel-nappali, hétvégi saját vámkezelési lehetőséggel is

3.       Feltételek az egyszerűsítésekhez

3.1   Az egyszerűsítési feltételek egy része gazdasági, pénzügyi jellegű, normál működés esetén viszonylag könnyen teljesíthető. Alap az ún. vámszempontból való megbízhatóság, tehát hogy a cég ne legyen végelszámolás, felszámolás alatt és ne legyenek adótartozásai. Elvárt néhány esetben a gazdasági indokoltság, de ennek feltételei enyhülnek, egyre kisebb cégek is megkaphatják az engedélyt. Egyes egyszerűsítéseknél (TC31, vám- adóraktárak, helyi import, halasztott vámfizetés) szükséges ugyan a vámterhek biztosítása, de az erre leggyakrabban használt, általában mindig újra és újra felszabaduló/felhasználható bankgaranciák költsége (cégerőtől függően 2 ezreléktől 2-3 százalékig / év) nagyságrenddel alacsonyabb mint a különben azonnal megfizetendő vagy letétbe helyezendő vámterhek kamata, a vámügynökök által ezek kiváltásáért elkért díjak mértéke. Nem beszélve azokról a lehetőségekről, amelyek „ingyen”, jó adósviselkedésért is megkaphatóak, ld. TC33, ÁFA-biztosítás alóli mentesség vagy import ÁFA önadózás esetei.

3.1.A fizikai, informatikai-telekommunikációs feltételek szintén nem igényelnek komoly beruházást, egy átlagosan jól felszerelt raktár általában azonnal megfelel a követelményeknek, telefon, internet, e-mail, nyomtató, szkenner már mindenhol van, az előírt nyilvántartások egy része pl. Excel-táblákban is vezethető, másik részük 2-300 ezer forintos egyszeri vámszoftver-beruházásért, százezer forint körüli éves szoftverfenntartási díjért könnyítik meg a vámügyintézők életét, megfelelve egyúttal az adminisztrációs kötelezettségeknek is. Ezek a költségek szintén töredékei a vámhivatalba szaladgálás, várakozások élőmunka-, gépkocsi-, és egyéb költségeinek, nem beszélve az „otthoni” vámkezelés, szemlézés rakodási, árukezelési kényelméről egy másik helyen történő ugyanilyen tevékenységgel szemben, ahol másoktól függve, esetleg arcpirítóan magas monopoldíjakért végeztetve ugyanezt az adott vámkezelési helyen.

3.2.Az előírt személyi feltételeket többféle módon is biztosíthatja a cég, lásd 4. pont., általában olcsóbban, mint az okmányalapú vámkezelési díjak óradíjra vetített összege. Itt a költségekbe jó, ha beleszámoljuk az emberi tényezők, tévedések, tudatlanságból fakadó feleslegesen megfizetett vámterheket, kivetett bírságokat is, tehát az olcsóbb munkaerő a legtöbbször nem jelent kevesebb költséget.

3.3.Az AEO-tanúsítvány (Authorised Economic Operator – Engedélyezett Gazdálkodó) jelentőségével – különösen 2009 óta – egyre több külkereskedőnek kell megismerkednie, nem beszélve a nemzetközi szállítmányozással, fuvarozással foglalkozókról és a vámügynökségekről, akiknek ez már szinte ma is alapkövetelmény.

Az ISO-minősítéshez hasonló, de azzal ellentétben nem független szervezet, hanem a vámhatóság által kiadott tanúsítvány egy hosszasabb auditot követően szerezhető meg. A rendszeresen ellenőrzött, de bizalmi elven alapuló tanúsítvány lényege, hogy az eljáráson átmenő cégek nemcsak az alapcélnak, a terrorizmussal szembeni megbízható ellenőrzési feltételeknek felelnek meg a szállítási láncban, hanem a szintén elsődleges célként megjelölt adózási szempontból történő megbízhatóságnak is: pénzügyi megbízhatóság, nyilvántartási rendszer megfelelősége, ügymenetek kialakítása, kapcsolatrendszere, kivételek, váratlan helyzetek kezelése, stb.

4.       Saját vámkezelés vagy vámügynökség igénybevétele?

A külkereskedők megfelelő tájékoztatás mellett dönthetik el, hogy az egyszerűsítési lehetőségek széles tárháza közül melyekre van leginkább szükségük, illetve hogy a kapcsolódó feltételrendszernek (bankgarancia, előélet, gyakoriság, stb.) mely esetben tudnak megfelelni.

Elsősorban a vámkezelések mennyisége, az alternatív lehetőségek határozzák meg, hogy a cég saját vámszervezetet állít fel vagy vámügynökhöz fordul.

Az utóbbi években kialakult egy mindkét lehetőség előnyeit kiaknázó, hátrányait kiküszöbölő hibrid outsourcing-típus, amikor az ügyfél (termelő, külkereskedő, szállítmányozó cég ) biztosítja a fizikai és financiális hátteret, a vámügynökség pedig, akár az ügyfél telephelyére is kitelepülve, esetleg az ő engedélyeit is felhasználva-működtetve biztosítja a mindig megfelelő létszámú szakképzett munkaerőt, beleértve a legmagasabb szakmai szinten is kompetens vámszakértőket a háttérben. Az outsourcing tevékenység történhet tevékenység-alapú de létszámalapú díjazásért is.

dr. Sándor János

Elnökségi Tag

Vám- Jövedéki és

Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége

Hasznos linkek: http://adintrade.hu/linkek