Export-import engedélyek beszerzése

A magyarországi és EU-s engedélyezési rendszerben való eligazodást és eredményes lobbizást szakértelmünk és kapcsolataink egyaránt segítik.

Az export-import engedélyek beszerzésében

  • szakismeretünkre és
  • kapcsolatainkra

építve hatékonyan tudjuk segíteni ügyfeleinket.

Az engedélyezéssel kapcsolatban is ki kell emelni, hogy a külkereskedelemben legalább négy domináns féllel kell számolni, úgy mint

  • az eladóval,
  • a vevővel,
  • az eladó országában működő állami hatóságokkal,
  • a vevő országában működő állami hatóságokkal.

A külkereskedés feltételei ugyanis nincsenek teljesen a résztvevő üzleti partnerekre bízva, azokba az eladó és a vevő állami hatóságai is beleszólnak, mégpedig

  • szabályozási,
  • engedélyezési

rendszerük révén.

Ügyfeleink érdekeit

  • a magyarországi és EU-s, gyakran változó, engedélyezési rendszerben való eligazodást és eredményes lobbizást illetően szakértelmünk és kapcsolataink segítségével,
  • a partnerország szabályozási rendszeréhez való alkalmazkodást és igazodást illetően ismereteink, információbeszerzési módszereink

segítségével tudjuk képviselni.

A magyarországi külkereskedelmet érintő legfontosabb engedélyezési területek a következők:

    • Kétlépcsős engedélyeztetés keretében néhány termékcsoport (pl. haditechnika, kábítószerek és azok alapanyagai) külkereskedelméhez
      • először ún. tevékenységi engedélyt (1. lépcső), majd a konkrét ügylethez kapcsolódóan
      • később forgalmi engedélyt (2. lépcső)

kell kérni. Bár az engedélyezés félig-meddig normatív jellegű, de a feltételek megteremtése és igazolása mindenképpen szakkülkereskedelmi ismereteket igényel.

  • A termékek egy másik csoportjával lebonyolítandó külkereskedelemhez nem kell tevékenységi engedélyt kérni, forgalmi engedélyt viszont igen. Ezek az ún. forgalmi engedélyköteles termékek, amelyek a magyarországi export 20-30%-át, a magyarországi import 10-15%-át adják. Itt az engedélyeztetésre
    • vagy a nemzetközi megállapodások betartása (pl. mezőgazdasági, textilipari termékek esetében),
    • vagy forgalomkorlátozás (pl. egyes fogyasztási cikkek importja esetében)

    céljából van szükség. (Jó példa a forgalomkorlátozási céllal bevezetett engedélyezési rendszerre az ún. “fogyasztási cikk globálkvóta pályázati rendszert“, amely néhány termékcsoportra és relációra ír elő félévente esedékes pályázati kötelezettséget az importálni szándékozók számára. Minthogy ez a rendszer normatív alapon nem sok lehetőséget ad a nagy forgalomra az induló, importáló vállalkozásoknak, ezért kapcsolataink javíthatják ügyfeleink esélyeit a sikeres elindulásra.)

  • Egyes ágazatokat, termékcsoportokat szintén kötelezően betartandó, bár (a fentieknél) enyhébb forgalmi korlátozások érintenek. Ilyen például
    • a monitoring rendszer, amelynek betartása szintén szakértelmet igényel, vagy
    • a speciális igazolások (pl. állat-, vagy növényegészségügyi igazolás) meglétének megkövetelése.
  • Nemcsak a termékek külkereskedelme, hanem bizonyos nemzetközi gazdasági tevékenységek végzése is engedélyhez kötött. Itt többek között az engedélyköteles termékekkel kapcsolatos
    • ügynöki tevékenységre,
    • reexportra,
    • munkaerőexportra és importra, valamint
    • bérmunkára

    kell gondolni. Itt is szakismeretre és kapcsolatokra van szükség az elinduláshoz és a folyamatos működéshez.