Orosz-ukrán háború miatt elrendelt 12. szankciós csomag!
Miután Oroszország 2022. február 21-én elismerte Ukrajna Doneck és Luhanszk régiójának (oblaszty) nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit, 2022. február 24-én pedig provokáció nélkül, indokolatlanul inváziót indított Ukrajna ellen, az EU egy sor újabb szankciót vezetett be Oroszországgal szemben.
Milyen szankciókat fogadott el eddig az EU?
Az EU súlyos és példa nélkül álló szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított agresszív háborúra, valamint Ukrajna Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régióinak jogellenes annektálására válaszul.
Ezek a szankciók kiegészítik az Oroszországgal szemben 2014 óta, a Krím annektálása és a minszki megállapodások végrehajtásának elmulasztása nyomán bevezetett meglévő intézkedéseket.
A szankciók közé célzott korlátozó intézkedések (egyéni szankciók), gazdasági szankciók és vízumintézkedések tartoznak.
A gazdasági szankciók révén az EU azt akarja elérni, hogy Oroszország súlyos következményeket viseljen cselekményei miatt. Illetve, ténylegesen csökkenjenek az agresszió folytatására való képességei.
Az egyéni szankciók az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó tevékenységek támogatásáért, finanszírozásáért vagy végrehajtásáért felelős, illetve azokból hasznot húzó személyekre irányulnak.
Az EU az alábbi országokkal szemben is szankciókat fogadott el:
Belarusz, válaszul az Ukrajna elleni invázióban való részvételére
Már lehetséges regisztrálni a CBAM átmeneti nyilvántartásba!
Korábbi hírünk ebben a témában IDE kattintva található, de itt egy kis összegző, hogy mi is az a CBAM?!
A CBAM-hoz köthető intézkedés elsődleges célja, hogy visszaszorítsa a harmadik országban előállított termékek káros anyag kibocsátását. A jogszabály előírja, hogy a mellékletében felsorolt vámtarifaszámú termékek harmadik országból történő behozataláról adatokat szolgáltasson a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig. A kapcsolódó magyarországi törvény alapján a NAV-nak a vámkezelés alapján értesítést kell küldenie az importőr részére, hogy a CBAM jelentéssel érintett. 2025. december 31-ig tart egy átmeneti időszak, amely alatt egyelőre csak jelentéseket kell küldeni a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság részére. 2026. január elsejét követően szabad forgalomba bocsátott érintett termékkörök esetén „karbonvám” fizetési kötelezettség is keletkezni fog.
A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság megnyitotta a lehetőséget az ügyfelek részére, a CBAM átmeneti nyilvántartásba történő regisztráció kérelmezésére!
A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) tájékoztatja ügyfeleit az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM) tekintetében. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló 2023. évi CV. törvény és annak végrehajtásának egyes szabályairól szóló 602/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépésével megnyílt a lehetőség az Ügyfelek regisztrációjára a CBAM átmeneti nyilvántartásba. A regisztrációs kérelem benyújtása a magyarorszag.hu felületen az ’NKVH: Regisztráció a CBAM átmeneti nyilvántartásba’ ügytípus kiválasztásával lehetséges. Útmutató segédanyag a regisztrációhoz a CBAM/Regisztráció menüpontban található. További segédanyagok a CBAM/Útmutató dokumentumok menüpontban találhatók. Forrás: NKVH
Ne feledjék, hogy az AD Intrade and Services Kft. az Önök rendelkezésére áll CBAM-mal kapcsolatos ügyintézés kapcsán is! Keressen fel bennünket a Kapcsolat fülön lévő elérhetőségeinken!
Év végi köszöntő!
Tisztelettel köszönjük ügyfeleinknek, hogy igénybe vették széles szolgáltatási kínálatunkat a 2023-as évben. Bízunk benne, hogy a 2024-es évben is Bennünket választanak, valamint szívesen állunk leendő partnereink rendelkezésére is.
Legyen szó Vám, Környezetvédelmi termékdíj, EPR, Intrastat vagy egyéb kapcsolódó igény esetén is.
Az AD Intrade and Services Kft. minden kollégája nevében kívánunk Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket és Eredményekben Gazdag Új Esztendőt!
Részvételünk a Magyar-Török Kulturális Évad nyitógáláján
Tulajdonos-ügyvezetőnk, dr. Sándor János, a VJASZSZ Nemzetközi Bizottságának elnöke az elmúlt években a török társszövetségekkel megkötött együttműködési szerződés alapján végzett vámszakmai munkájának elismeréseként meghívást kapott a Magyar-Török Kulturális Évad nyitó gálájára, ahol díszvendég volt Orbán Viktor miniszterelnök úr, Novák Katalin köztársasági elnökasszony és Recep Tayyip Erdogan úr, a Török Köztársaság elnöke is.
Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója alkalmából indult a kulturális évad, mely kapcsán a török elnök, Recep Tayyip Erdogan Budapesten töltött egy napot. A 2024-es Magyar-Török Kulturális Évadot megnyitó gálaestre a MÜPA-ban került sor 2023. december 18-án.
A műsorban többek között magyar és török szólisták működnek közre, valamint a Magyar Állami Népi Együttes zenekara és tánckara, a Magyar Állami Operaház Zenekara, illetve a Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium Ankara Állami Modern Táncegyüttese is fellép. Kerengő dervisek, csángó énekek, janicsár- és hajdútáncok, nagyzenekari művek és operarészletek kelnek életre a gála keretében – olvasható a közleményben.
A Magyar Állami Operaház Zenekarát Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra vezetője vezényli. Valamint Cemi’i Can Deliorman, a Török Köztársaság Elnöki Szimfonikus Zenekarának zenei igazgatója és vezető karmestere.
A rendező Káel Csaba Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas filmrendező, a Müpa vezérigazgatója. A koreográfusok Mihályi Gábor és Soner Sati – írták.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter döntése értelmében a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak mértéke a 2024. évben nem emelkedik – olvasható a tárca közleményében. A döntés meg is jelent a csütörtök esti Magyar Közlönyben. Az energiaügyi minisztérium tájékoztatásából az is kiolvasható, hogy a kötelező visszaváltás rendszere januártól mégis elindul.
Hazánkban július 1-jétől a koncessziós szerződés alapján a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi a hulladékgazdálkodási feladatok egy részét. Ezzel együtt a brüsszeli irányelveknek és elvárásoknak megfelelően létrejött az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is. Amiben a szennyezők többet fizetnek a hulladékaik elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért. Ez arra ösztönzi a gyártókat, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag. Illetve környezetbarát anyagokat használjanak – olvasható az Energiaügyi Minisztérium csütörtök késő este kiadott közleményében.
A szabályozás a csomagolásokat, egyes egyszer használatos és egyéb műanyagtermékeket, az elektromos és elektronikus berendezéseket, az elemeket és akkumulátorokat, a gépjárműveket, a gumiabroncsokat, az irodai és reklámhordozó papírokat, a sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint a fabútorokat érinti. A díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik, és a díjat a gyártónak negyedévente kell megfizetnie a termék mennyisége után a koncessziós társaság által kiállított számla alapján – emlékeztet a tárca.
A gyártók által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a MEKH javaslata alapján az energiaügyi miniszter rendeletben határozza meg. Lantos Csaba energiaügyi miniszter döntése szerint a jövő évben változatlan marad a környezetszennyező termékek gyártói által fizetendő díjak mértéke, így azt az érintett gyártóknak – a 8/2023. (VI. 2.) EM rendeletben foglaltakkal azonos mértékben – szükséges majd teljesíteni.
Az erről szóló rendelet a csütörtöki közlönyben jelent meg, “az energiaügyi miniszter 23/2023. (XI. 30.) EM rendelete a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének 2024. évi megállapításáról” címmel. A részletes díjtételeket a rendelethez csatolt mellékéletek tartalmazzák.
Kötelező visszaváltás
A minisztériumi tájékoztató azt is részletezi, hogy a kötelező visszaváltási díjas termékek – például az italos üvegek, üdítős palackok – gyártói 2023. december 31-ig a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel érintettek. Az új évtől azonban a kötelező visszaváltási díjas rendszer hatálya alá tartoznak majd. Ennek megfelelően 2024. január 1-től a kötelező visszaváltási díjas rendszerben a 2023. évi kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékével megegyező szolgáltatási díjon felül csak egy csekély mértékű csatlakozási díjat kell megfizetniük.
A minisztériumi közlemény azt erősíti meg, hogy a kötelező visszaváltási rendszer jövő év januárjától elindul.
Ezzel szemben szerdán az a hír jelent meg Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének nyilatkozata alapján, hogy január elseje helyett július 1-étől lesznek kötelesek feltüntetni a gyártók a visszaváltáshoz szükséges kódokat a PET-palackokon, az alumínium és üveg italospalackokon. A volt köztársasági elnök szerint a gyártók akadályozzák a betétdíj bevezetését, ezért csúszik fél évet a bevezetés.
Törvényjavaslat, mely korlátozza a közvetett vámjogi képviselet alkalmazását!
Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes T/5893. irományszámmal, Az egyes adótörvények módosításáról címmel törvényjavaslatot nyújtott be.
Adólevonási jog közvetett vámjogi képviselőn keresztül történő gyakorlására vonatkozó szabályok szigorítását tartalmazza a törvényjavaslat.
Az Áfa-törvény rendelkezései értelmében az importáló helyett, annak közvetett vámjogi képviselője is gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó, előzetesen felszámított adó levonását. Abban az esetben, ha az importálót az adólevonási jog keletkezésekor és azt követően az adólevonási jog korlátozás nélkül megilleti. Valamint, amennyiben erről az importáló nyilatkozik a közvetett vámjogi képviselőjének.
A javaslat értelmében 2024. 01.01-jétől további szigorú kritériumoknak kellene teljesülnie ahhoz, hogy a közvetett vámjogi képviselő gyakorolhassa az adólevonási jogot:
az importálónak a levonási jog keletkezésekor megbízható adózónak kell minősülnie,
az importáló cégnyilvántartásba vételének és a levonási jogának keletkezése között legalább három évnek el kell telnie,
az importáló mérlegfőösszegének az utolsó két lezárt év tekintetében évenként legalább 50 millió forintnak kell lennie, illetve
az importálónak a levonási jog keletkezésének időpontját magába foglaló adó-megállapítási időszak során havi bevallásra kötelezett adóalanynak kell minősülnie.
A fentieken túl a javaslat pontosít az importáló által a közvetett vámjogi képviselőjéhez intézett nyilatkozat tartalmán is. Ennek tartalmaznia kell a termék importjának kétséget kizáró azonosításához szükséges adatokat.
az áru átengedéséről szóló vámhatóság általi értesítés száma,
a termék szabad forgalomba bocsátása során az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat száma,
vagy a termék szabad forgalomba bocsátását igazoló kiegészítő árunyilatkozat száma.
A javaslat ezen rendelkezésének célja a képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása úgy, hogy szűkíti a közvetett vámjogi képviselő által gyakorolt adólevonási jog lehetőségét.
Cégünk is vállal közvetett vámjogi képviseletet partnereinek, pontos díjakért keresse kollégáinkat a KAPCSOLAT menüpontban.
Soproni Vámszakmai Napok és Üzletember Találkozó 2023. november 16-17.
2023. november 16-17-én immár 28. éve rendezi meg a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége a hagyományos Soproni Vámszakmai Napok és Üzletember Találkozóját.
A jeles eseményem az AD Intrade and Services Kft. ügyvezetője, Dr. Sándor János, aki egyben a VJASZSZ Nemzetközi Bizottság Elnöke és kollégái is részt vesznek.
A novemberi konferencia első napján tájékoztatást kapunk arról, hogyan alakul a magyar gazdaság versenyképessége, milyen jövőbeni kihívásokkal kell szembenéznünk. Jelenleg milyen befolyásoló tényezők hatnak a költségvetésre és a gazdaságra. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének tájékoztatása mellett, betekintést nyerhetünk a termékimportot érintő ÁFA változásokba. Valamint az adóhatósági ellenőrzés tapasztalataiba is.
A délutáni kerekasztal megbeszélésen a NAV Vámszakmai és Nemzetközi Elnökhelyettesének aktuális szakmai tájékoztatását követően szó lesz a jövedéki adóztatást érintő kérdésekről. A vámszakmai tapasztalatok mellett megismerhetjük a vámügynöki szakma legújabb kihívásait, valamint bemutatásra kerül, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segítheti a vámügyintézők munkáját.
A konferencia másnapján friss vámszakmai híreket hallunk Brüsszelből: mit jelent Magyarország EU elnöksége vám szempontból. A legfontosabb vámszakmai korlátozások-tilalmak mellett szó lesz a jövőben bevezetésre kerülő váminformatikai rendszerek irányairól, a várható határidőkről. Végül pedig szeretnék megosztani a résztvevőkkel a hulladékgazdálkodást érintő legfontosabb kérdéseket és tapasztalatokat.
Ünnepélyes keretek között a VJASZSZ megállapodást ír alá a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, valamint a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesülettel!
Ahogy már egy korábbi cikkünkben is említettük (ITT), az Uniós Vámkódex előírja, hogy a vámhatóságok között, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok között minden információcsere és az adatok tárolása is elektronikus adatfeldolgozással történjen. A nemzeti importrendszer korszerűsítésének egyik legfontosabb eleme az átállás az Uniós Vámkódexhez kapcsolódó rendeletek. Vagyis a felhatalmazáson alapuló jogi aktus és végrehajtási aktus – UVK-FJA és UVK-VA B. melléklete szerinti adatkövetelményekre.
Magyarországon az új importrendszer indulása 2023. november 1.
Ez a dátum érinteni fog mindenkit, aki import vámkezeléseket bonyolít Magyarországon. A váminformatikai szoftverekben történő változások mellett, az árunyilatkozatokban is történnek újítások, melyhez új kitöltési útmutató került kiadásra.
Az Uniós Vámkódex nemzeti importrendszerek korszerűsítése program keretében, a folyamatban lévő informatikai fejlesztések részeként frissítésre került az új automatizált import rendszer interfész specifikációja és annak kiegészítő mellékletei. Az említett specifikációk az alábbi linken tölthetőek le. OpenKKK I. OpenKKK II.
Az AD Intrade and Services Kft. kollégái folyamatosan rendelkezésre állnak meglévő és leendő partnerei számára, legyen szó Vám, Környezetvédelmi termékdíj, Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) vagy Intrastatról.
Újabb szankciós rendelet Oroszországgal szemben!
2023. június 24-től változtak az orosz–ukrán háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt egyes szankciók szabályai. Emiatt legkorábban 2023. szeptember 30-tól, egyes vas- és acéltermékek Európai Unió területére behozatalakor az importőröknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a termék harmadik országban végzett feldolgozásához felhasznált vas és acél alapanyagok származási országáról.
Az Oroszországból származó, a Rendelet XVII. mellékletében, vámtarifaszám szerint felsorolt vas és acél alapanyag felhasználásával harmadik országokban előállított vas- és acéltermékek behozatali tilalma különböző időpontokban lép hatályba, a felhasznált alapanyagtól függően:
2023. szeptember 30-tól a XVII. mellékletben szereplő – de a 7207 11, 7207 12 10 vagy 7224 90 KN-kód alá tartozó félkész termékektől eltérő – alapanyagból előállított termékekre.
2024. április 1-jétől a XVII. mellékletben szereplő, a 7207 11 KN-kód alá tartozó félkész termékből előállított termékekre.
2024. október 1-jétől a XVII. mellékletben szereplő, a 7207 12 10 vagy 7224 90 KN-kód alá tartozó félkész termékekből előállított termékekre.
Az alapanyag származására vonatkozó bizonyítéknak minden, a Rendelet 3g. cikkében felsorolt termék behozatalakor rendelkezésre kell állnia. Ennek ellenőrzéséhez 2023. szeptember 30-tól beépítettek egy intézkedést az Európai Unió Integrált Vámtarifájába (TARIC). Emiatt az érintett termékek behozatali vámeljárásainak kezdeményezésekor a vám-árunyilatkozaton az Y824 igazoláskódot kell szerepeltetni.
A származási országra utaló bizonyítékot elektronikusan vagy papíralapon kell bemutatni. Ha a vámhatósági ellenőrzéskor a megfelelő bizonyíték nem áll rendelkezésre, vagy adattartalma nem megfelelő, az áru nem engedhető át, és a nyilatkozattevőnek további bizonyítékot kell szolgáltatnia a vámhatóságnak arról, hogy az áruk nem tartoznak a 3g. cikk szerinti behozatali tilalom hatálya alá.
A Bizottság 2023. szeptember 12-én aktualizálta a „Gyakran ismételt kérdések és arra adható válaszok” című angol nyelvű tájékoztatóját (angolul: FAQs, magyarul: GYIK), amelyet az orosz–ukrán háború miatt elrendelt általános behozatali szankciókról dolgozott ki. A Bizottság e tájékoztatása (tájékoztató) jelen közlemény mellékletében olvasható.
A tájékoztató 11. pontja részletesen ismerteti a harmadik országban – a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt orosz alapanyag felhasználásával – előállított vas- és acéltermékek behozatalához szükséges, azok alapanyagának származására vonatkozó bizonyítékokat.
Az uniós gyártók egyesületeivel egyeztetett bizottsági álláspont az, hogy elégséges bizonyítéknak az alábbiak tekinthetők:
Félkész terméknél: MTC-okmány, amely tartalmazza:
a gyártás helye szerinti létesítmény nevét,
a hevítési számhoz („heat number”) tartozó országot (az öntőüst országát) és
a termék legalább hat számjegyű vámtarifaszámát.
Készterméknél: MTC-okmány vagy -okmányok (ha az összes lényegi információ nem összegezhető egyetlen dokumentumon), amely tartalmazza:
a hevítési számhoz („heat number”) tartozó ország (az öntőüst országát) és létesítmény nevét,
a termék legalább hat számjegyű vámtarifaszámát és
azon ország és létesítmény nevét, ahol a származó helyzet szempontjából releváns további feldolgozási műveletet (például meleg-, vagy hideghengerlés, hegesztés) végezték.
Ugyanakkor a vámhatóságnak az alábbi dokumentumok is bizonyítékok lehetnek:
gyártói nyilatkozat,
exportőri nyilatkozat,
kereskedelmi számla,
szállítólevél,
minőségi tanúsítvány,
hosszú távú beszállítói nyilatkozat,
gyártási és építési dokumentum,
exportőr ország vám-árunyilatkozatának adatai,
üzleti levelezés,
gyártási leírás,
szerződésben szereplő záradékok.
A bizottsági tájékoztatás szerint az importőr felelős az alapanyag származási országára vonatkozó bizonyítékokban szereplő adatok helyességéért. A vámhatóság megalapozott gyanú esetén további bizonyítékot kérhet a termék megmunkálásáról, feldolgozási műveleteiről. A származási országról minden bizonyítéknak, adatnak koherensnek kell lennie egymással. Az importőrnek kellő gondossággal kell eljárnia a megadott információk hitelességének és pontosságának biztosítására.
Fontos, hogy EIDR-engedély birtokában sem mentesíthetők a vám elé állítási kötelezettség alól azok az áruk, amelyek tiltó és korlátozó rendelkezések hatálya alá tartoznak.
Kérjük, hogy a vámeljárásokban 2023. szeptember 30. után bejelentett, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt vas- és acéltermékek behozatalakor a fentiekre legyenek figyelemmel.
CBAM rendelet 2023. október 1-től, de mi is ez pontosan?
Az Európai Unióban (EU) létrehoztak egy mechanizmustaz importáruk karbonintenzitásának ellensúlyozására (CBAM), a termékekbe beágyazott üvegházhatású gázok kibocsátásának kezelésére. Emiatt azoknak az importőröknek, akik ilyen áruk behozatali vámeljárását kezdeményezik az EU területén további kötelezettségekkel kell számolniuk.
Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM)
2023. október 1-től az importőrnek vagy a közvetett vámjogi képviselőnek jelentenie kell egyes termékek, mint például a cement, villamos energia, trágyázószerek, vas és acéltermékek, hidrogén szabad forgalomba bocsátását vagy az ezen árukból aktív feldolgozási eljárással létrejött, feldolgozott termékek behozatalát. A jelentést az Európai Bizottság számára negyedévente kell elkészíteni.
Minden, valamely tagállamban letelepedett importőrnek, aki ilyen árukat akar az EU területére behozni, engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státuszt kell kérnie, mivel az átmeneti időszak után, 2026. január 1-től már kizárólag így lehet a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás jogosultja.
Nem kell azonban alkalmazni a CBAM-rendeletet az alábbi árukra:
ha a következő harmadik országokból, illetve területekről származnak: EFTA-országok – Izland, Liechtenstein, Norvég Királyság, Svájc –, Büsingen, Ceuta, Helgoland, Livigno, Melilla,
a 150 eurót meg nem haladó értékű küldeményekre és az ugyanilyen értékű, utasok személyi poggyászának részét képező árukra,
a katonai tevékenységhez szükséges árucikkekre.
A teljes CBAM rendelet alább olvasható és letölthető.
