A magyarországi és EU-s engedélyezési rendszerben való eligazodást és eredményes lobbizást szakértelmünk és kapcsolataink egyaránt segítik.
Az export-import engedélyek beszerzésében
- szakismeretünkre és
- jó kapcsolatainkra
építve hatékonyan tudjuk segíteni ügyfeleinket.
Az engedélyezéssel kapcsolatban is ki kell emelni, hogy a külkereskedelemben legalább négy domináns féllel kell számolni, úgy mint
- az eladóval,
- a vevővel,
- az eladó országában működő állami hatóságokkal,
- a vevő országában működő állami hatóságokkal.
A külkereskedés feltételei ugyanis nincsenek teljesen a résztvevő üzleti partnerekre bízva, azokba az eladó és a vevő állami hatóságai is beleszólnak, mégpedig
- szabályozási,
- engedélyezési
rendszerük révén.
Ügyfeleink érdekeit
- a magyarországi és EU-s, gyakran változó, engedélyezési rendszerben való eligazodást és eredményes lobbizást illetően szakértelmünk és kapcsolataink segítségével,
- a partnerország szabályozási rendszeréhez való alkalmazkodást és igazodást illetően ismereteink, információbeszerzési módszereink
segítségével tudjuk képviselni.
A magyarországi külkereskedelmet érintő legfontosabb engedélyezési területek a következők:
- Kétlépcsős engedélyeztetés keretében néhány termékcsoport (pl. haditechnika, kábítószerek és azok alapanyagai) külkereskedelméhez
- először ún. tevékenységi engedélyt (1. lépcső), majd a konkrét ügylethez kapcsolódóan
- később forgalmi engedélyt (2. lépcső)
kell kérni. Bár az engedélyezés félig-meddig normatív jellegű, de a feltételek megteremtése és igazolása mindenképpen szakkülkereskedelmi ismereteket igényel.
- A termékek egy másik csoportjával lebonyolítandó külkereskedelemhez nem kell tevékenységi engedélyt kérni, forgalmi engedélyt viszont igen. Ezek az ún. forgalmi engedélyköteles termékek, amelyek a magyarországi export 20-30%-át, a magyarországi import 10-15%-át adják. Itt az engedélyeztetésre
- vagy a nemzetközi megállapodások betartása (pl. mezőgazdasági, textilipari termékek esetében),
- vagy forgalomkorlátozás (pl. egyes fogyasztási cikkek importja esetében)
céljából van szükség. (Jó példa a forgalomkorlátozási céllal bevezetett engedélyezési rendszerre az ún. “fogyasztási cikk globálkvóta pályázati rendszert“, amely jó néhány termékcsoportra és relációra ír elő félévente esedékes pályázati kötelezettséget az importálni szándékozók számára. Minthogy ez a rendszer normatív alapon nem sok lehetőséget ad a nagy forgalomra az induló, importáló vállalkozásoknak, ezért jó kapcsolataink javíthatják ügyfeleink esélyeit a sikeres elindulásra.)
- Egyes ágazatokat, termékcsoportokat szintén kötelezően betartandó, bár (a fentieknél) enyhébb forgalmi korlátozások érintenek. Ilyen például
- a monitoring rendszer, amelynek betartása szintén szakértelmet igényel, vagy
- a speciális igazolások (pl. állat-, vagy növényegészségügyi igazolás) meglétének megkövetelése.
- Nemcsak a termékek külkereskedelme, hanem bizonyos nemzetközi gazdasági tevékenységek végzése is engedélyhez kötött. Itt többek között az engedélyköteles termékekkel kapcsolatos
- ügynöki tevékenységre,
- reexportra,
- munkaerőexportra és importra, valamint
- bérmunkára
kell gondolni. Itt is szakismeretre és jó kapcsolatokra van szükség az elinduláshoz és a folyamatos működéshez.