Míg itthon a kormány elkaszálta a környezetvédelmi kezdeményezést, az ausztrálok 1,5 milliárd egyszer használatos zacskót spóroltak meg.

Miközben egyre nagyobb a nyomás a világ országain, hogy csökkentsék a környezet műanyagterhelését, Ausztrália meglépte a látszólag lehetetlent: három hónap alatt elérték, hogy 80 százalékkal kevesebb egyszer használatos műanyag szatyrot használjanak.

A két legnagyobb szupermarket-hálózatuk, a Coles és a Woolworths kitiltotta üzleteiből az egyszer használatos műanyag zacskókat, amit első körben persze hatalmas felhördülés követett.

A boltoknak sem volt egyszerű, a Woolworth először a bevételein érezte meg a változás hatását: zuhantak ugyanis az eladásaik. A Coles azzal próbálkozott, hogy a vastagabb, többször használható műanyag zacskóit ingyen adja, de a zöld szervezetek nyomására mégis fizetőssé tette őket.

Három hónappal később, az Australia’s National Retail Association jelentése szerint a tiltás látványos környezetvédelmi változást hozott. A csoport úgy számolja, hogy az elmúlt bő 90 napban az ausztrálok 1,5 milliárd műanyag zacskótól kímélték meg a környezetet.

Mindeközben Magyarországon, a kormány november közepén kaszálta el azt a tervezetet, ami a műanyagszennyezés visszaszorítására vonatkozott volna.

A kormányszóvivő 2018. november 15-i nyilatkozata alapján „nem nyerte el a kormány tetszését”. A műanyagszennyezés korlátozása érdekében készült termékdíjtörvény-módosítási tervezet, melyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntartható fejlesztésekért felelős államtitkársága dolgozott ki. A szeptember közepén társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet a Greenpeace Magyarország is véleményezte. Úgy találta, az megfelelően vette volna fel a harcot a műanyagszennyezés ellen.

Nem kell tanulmányokat olvasgassunk, sem pedig szakemberek véleményét arról, miért akkora gond a tengerekbe kerülő műanyag. Nem véletlenül kongatják már jó ideje a szakértők a vészharangot a műanyagszennyezés kapcsán. Ez a fajta szemét ugyanis nem csak komoly problémát jelent, már a világ legtávolabbi, ősi területeire is eljutott belőle, ott van a vadon élő állatokban, de emberi ürülékmintákban is találtak már.

Hogy a tengerekbe, óceánokba kerülő műanyagok pontosan mekkora gondot is jelentenek az élővilág számára, azt most egy friss fotó is jól szemlélteti. A Fülöp-szigeteknél rögzített pillanatot a Greenpeace egyik embere kapta el, amikor a víz alá merült csapatával és megpillantott egy műanyag pohárban sodródó rákot, amelyik keservesen küzdött, hogy kijusson belőle. El lehet képzelni, hány ilyen állat van még a világon, amelyik hasonló bajban van.

Az Európai Bizottság javaslata alapján hamarosan a teljes EU-ban betiltják a műanyag fültisztító pálcikát, a szívószálat és a műanyag evőeszközöket. Illetve még néhány más, egyszer használatos műanyagot is. Egy hazai vizsgálat alkalmával arra jutottak a tudósok, hogy a Dunában van a legtöbb mikroműanyag. Ez a fajta hulladék egyébként nem csak nálunk, már az Antarktiszon is problémát okoz. Egyelőre tehát úgy fest, hogy belefulladunk a sok szemétbe, mire tényleg bevetik a műanyagfaló “szuperenzimet”.

A tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, ráadásul több terméken, például az intimbetéten figyelmeztetést kell elhelyezni.

Az Európai Parlament második olvasatra is támogatta az egyszer használatos műanyagok, például tányérok, evőeszközök, szívószálak és fülpiszkálók betiltását 2021-től.

A döntést 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Eszerint 2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Unióban:

• egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
• egyszer használatos tányérok,
• szívószálak,
• fülpiszkálók,
• léggömbök pálcikái, és
• oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

A tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük. A műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

A jogszabály emellett többek között a dohánygyártók esetében megerősíti a „szennyező fizet” elvet: bevezeti ugyanis a gyártók kiterjesztett felelősségét. Hasonló rendszer lép életbe a halászfelszerelések terén is, ahol ezentúl a gyártók (nem pedig a halászok) tartoznak felelősséggel a tengeren elvesztett halászhálók begyűjtésének költségeiért.

A jogszabály szerint kötelezővé kellene tenni a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetést, amely szerint a műanyag füstszűrős cigaretta eldobása káros a környezetre. Ugyanez vonatkozik a műanyag poharakra, a nedves törlőkendőkre és az intimbetétekre.

Az Európai Parlament első olvasatban tavaly októberben hatalmas többséggel támogatta az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslatot. A Fidesz európai parlamenti képviselői akkor tartózkodtak, amit Hölvényi György azzal magyarázott, hogy az uniós irányelvek előírásainak megfelelően Magyarországon kötelezővé vált a szelektív hulladékgyűjtés. Az új rendszer bevezetésével a beszerzett eszközök jó része feleslegessé válna. Így nem lennének tarthatók a projektekhez tartozó tervszámok, ez pedig akár 140 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését is maga után vonhatná.

Forrás: HVG